Az aquincumi polgárváros territóriumán több tucat villagazdaságot tártak fel az Aquincumi Múzeum régész munkatársai az elmúlt, közel 100 év során. A gazdaságok kisebb része a városhoz közeli sík területen, nagyobb részük pedig a mai Bécsi út felett, a budai hegyek oldalában helyezkedett el, szép kilátást adva a Duna irányába, egyúttal jól védhető helyeken.
Ezek egyike a Harsánylejtőn található, ahol először 2007-2008-ban, illetve 2016-2017-ben, majd pedig 2022-ben és 2024-ben is dolgoztunk. A terület feltárását nagyban nehezítette a meredek hegyoldal és az ebből következő erőteljes eróziós tevékenység, illetve a korábbi mezőgazdasági művelés is, amelyek együttesen jelentősen roncsolták az épületek maradványait, és sok esetben szinte lehetetlenné tették az összefüggő épületalaprajzok rekonstruálását.
A több ütemű régészeti kutatás során, amely – az aquincumi villák esetében ritka nagy területen – összesen közel 10.000 négyzetméteren zajlott, egy Kr.u. 3.század végére - 4.század elejére keltezhető villagazdaság került elő. A kőből épült, belső udvaros, falfestményekkel díszített és néhány helyiségében padlófűtéssel is ellátott főépülethez gazdasági épületek tartoztak, de feltártuk a gazdaság kerítésfalait is, vízelvezető árkát, valamint egy korábbi (Kr.u. 2-3.század), alapvetően gödörobjektumokból (félig földbemélyített, falazott oldalú veremházak, szemétgödrök) álló falusias település objektumait is. A villakomplexumhoz tartozóan egy kisebb szegényes temetőrészlet is előkerült, amelyet mindössze egy keskeny árok választott el a lakórésztől. A 12 sír jelentős része (7db) csecsemő, vagy gyermeksír volt, illetve legalább egy torzított koponyás temetkezést is feltártunk. A sírok a gazdaság lakóit/személyzetét rejthették, rokoni kapcsolataikra, származásukra és a szokatlanul nagy arányú csecsemő és gyermektemetkezések jelenlétére a most meginduló archaeogenetikai vizsgálatok adhatnak információt.
Ami a gazdaság időrendjét illeti: a 2024-es feltárás keltező értékű leletanyagai (pl.éremanyag, terra sigillata) megerősítették a korábbi megfigyeléseket, amely szerint a Kr.u. 2.-3.században itt állt falusias település veremházait a 3. század második felében/végén felszámolják, majd egy kisebb hiátus után a területre a villagazdaság fő- és kiszolgálóépületei kerülnek. A 4.század első felében még biztosan működő gazdaság utolsó korszakát talán az egyik torzított koponyás temetkezés jelölheti ki.
Láng Orsolya