Az Innotéka tizenhat éve indult interjúsorozatának új részében Szécsényi-Nagy Annával, kutatócsoportunk vezetőjével, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet igazgatójával beszélgetett Ötvös Zoltán.

Különleges kísérletre vállalkoztak a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Aquincumi Múzeum új időszaki tárlatának megalkotói: a Voltunk, mint ti – Arcrekonstrukciók a római korból című kiállításon a tudományosan igazolható eredmények és a történeti képzelet ötvözésével tizenhat, egykor Aquincumban élt és itt eltemetett ember arcát és fiktív élettörténetét mutatják be. Az egyéni sorsok és az archeogenetikai adatok felhasználásával készült arcrekonstrukciók a megszokottnál személyesebb találkozásra invitálnak az ókori város lakóival.

A teve, legyen akár egy-, akár kétpúpú, Magyarország területén egzotikus állatnak számít, így meglepőek lehetnek a hazánkban olykor napvilágra kerülő régészeti korú maradványaik. Jelenlétük a Kárpát-medencében két korszakhoz, a római és a török korhoz köthető. A római kori teveleletek vizsgálatában rejlő lehetőségekről a következőben olvashatnak.

Egy átlagember számára egy ókori vagy középkori latrina – magyarul: árnyékszék vagy pöcegödör – nem más, mint egy kellemetlen szagú emlék a múltból, amit jobb messzire elkerülni. Egy régész és különösen egy biorégész számára azonban valóságos kincsesbánya lehet. Az egykori latrinák vizsgálata ugyanis messze túlmutat a klasszikus ásatási módszereken; a modern, több tudományág nézőpontját egyesítő megközelítések segítségével olyan intim részletekbe is bepillantást nyerhetünk elődeink mindennapjaival kapcsolatban, amelyeket a korabeli krónikák szinte biztosan nem örökítettek meg.

De hogyan válhat egy egyszerű gödör a múlt megértésének kulcsává? A válasz a molekuláris szinten keresendő.

Második alkalommal nyert támogatást a Momentum MSCA Posztdoktori Ösztöndíjprogramban olyan nemzetközi kutató, aki projektjével az MTA-ELTE HTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport munkájához csatlakozhat. Az epigenetikával foglalkozó Chen Kozulin után a második felhívásra jelentkező Ana Arzelier archeogenetikus is sikerrel pályázott támogatásra a kelták genetikai örökségének felderítését célzó kutatási tervével.

A budapesti Csúcshegy – Harsánylejtő területén feltárt villagazdaság és a hozzá tartozó temető folyamatban lévő vizsgálatai értékes információkkal szolgálhatnak a pannóniai római uralom végnapjaiban lezajlott demográfiai és társadalmi átalakulásról.