Szécsényi-Nagy Anna
Vezető kutató
Archeogenetikus, régész, PhD
Régész és genetikus vagyok, akit már tinédzserként lenyűgözött az akkor még gyerekcipőben járó archeogenetika tudománya. A saját kutatásaim jelentős része a Kárpát-medence őskori népességeinek populációgenetikai vizsgálataihoz kapcsolódik. 2014-óta dolgozom a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban archeogenetikusként, 2015-ben doktoráltam Mainzban. 2021-től a Régészeti Intézet Archeogenetkai Laboratóriumából kivált Archeogenomikai Intézetet vezetem. Mint intézet és projektvezető a diszciplínák párbeszéde során megszülető munkát tekintem a bioarcheológiai projektek lényegének. A jelen projektben vezető kutatóként dolgozom, célom a tudományterületek közötti összefogás megteremtése és fenntartása, a biorégészeti munkák megtervezése és segítése, a mintavételektől kezdve egészen az eredmények bemutatásáig.
Csáky Veronika
Archeogenetikus, molekuláris biológus, PhD
Molekuláris biológusként végeztem 2010-ben, ezt követően – a doktori tanulmányaim alatt – kezdtem el foglalkozni az archeogenetikával, mely során elsajátítottam e tudományterület módszereit és a teljes munkafolyamatot: a laboratóriumi körülmények között történő csontok kivágástól kezdve, a kinyert DNS szekvenciák elemzésén át, a kapott eredmények statisztikai feldolgozásáig. 2016 óta dolgozom tudományos munkatársként az Archeogenomikai Intézetben, fő feladatom jelenleg az eredmények feldolgozása, kiértékelése, populációgenetikai elemzése és értelmezése. A Lendület program kapcsán is ez lesz a fő kutatási feladatom, hangsúlyt fektetve a vizsgált népesség genetikai összetételére, kapcsolatrendszerére és ezek összefüggéseinek feltárására.
Szeifert Bea
Archeogenetikus, genetikus, PhD
2017 óra foglalkozom archeogenetikával. PhD hallgatóként megismertem és elsajátítottam a teljes laboratóriumi munkafolyamatot egészen a mintavételtől a genetikai kódsorrend leolvasásáig, emellett az adatok kiértékelésével is foglalkoztam. Fő kutatási területem a humán populációgenetika és az emberi közösségeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatrendszer felderítése. A Lendület program keretében is ezzel a témakörrel fogok elsősorban foglalkozni. Kutatói feladataim mellett a programhoz kapcsolódóan a mintafeldolgozással kapcsolatos szervezői feladatokban is részt veszek.
Mende Balázs Gusztáv
Paleoantropológus, PhD
Történészi diplomát követően paleoantropológusként szereztem phD fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen. Közel harminc éve vagyok a Régészeti Intézet, majd az utóbbi években az Archeogenomikai Intézet munkatársa. Szakmai munkáim nagyrészt a Kárpát-medence népességeinek paleoatropológiája és paleodemográfiája témakörből valók. Szervezőként részt vettem a Régészeti Intézet nagyberuházási munkálataiban. Az utóbbi 10-15 évben leginkább projektek tervezésével, szervezésével és kivitelezésével foglalkoztam, utóbb az Árpád-ház programban és a korai bencés monostorok kutatási programjában. Állandó résztvevője voltam a PPKE őstörténeti expedícióinak. A Lendület-csoportban a mintavételi stratégia létrehozásában, a mintavételezés lebonyolításában járulékos természettudományos vizsgálatok szervezésében és kivitelezésében működök közre.
Gerber Dániel
Bioinformatikus, molekuláris biológus, PhD
2015 óta bioinformatikával, majd 2016 óta archeogenetikával foglalkozom, 2017 és 2023 között - Magyarországon elsőként - ennek a két kutatási területnek az ötvözéséből írtam meg a doktori disszertációmat. Elsődleges kutatási területem a bioinformatikai módszerek adaptálása, fejlesztése és alkalmazása archeogenetikai adatsorokon, ami nem csupán a populációgenetikát, hanem a szekvenciaanalíziseket is magában foglalja, mint amilyen a nyers adatsorok kiértékelése, a metagenomika vagy éppen a klinikailag releváns variánsok feltárása. A Lendület program kapcsán elsősorban patogének (egykori kórokozók genomjának feltárása/elemzése) és háziállatok (ló, teve) genetikai vizsgálatával, illetve az ezekhez szükséges bioinformatikai/biostatisztikai módszerek adaptálásával és fejlesztésével foglalkozom.
Kiss Krisztián
Történeti antropológus
Kutatási területemet tekintve történeti antropológusként főként az 1. és 16. század közötti Kárpát-medencei humán populációk biológiai rekonstrukciójával foglalkozom. Ez magába foglalja a vizsgált egyének biológiai profiljának felállítását (pl. elhalálozási életkor, morfológiai nem), betegségeiknek egyén, valamint populációs szintű kiértékelését, illetve koponyáik morfológiai jellegei alapján a különböző közösségek közötti biológiai interakciók feltárását. Az alapszakos tanulmányaim (radiográfus) során felhalmozott ismereteimet felhasználva pedig szükség esetén paleoradiológiai vizsgálatokkal is tágítom a paleopatológiai elemzéseimet. Az MTA-BTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport tagjaként a római kori Pannónia provincia északkeleti részén feltárt, elsősorban katonavároshoz tartozó temetők embertani anyagán végzem el az egykoron élt egyének és közösségek életmód-rekonstrukcióját szájpatológiai folyamatok, aktivitás-függő degeneratív ízületi eltérések és traumás elváltozások vizsgálatával. A projektben végzett kutatómunkám mellett a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karán tanítok, mint egyetemi tanársegéd.
Megyes Melinda
Mikrobiológus, laboratóriumi asszisztens
Két éve dolgozom az Archeogenomikai Intézetben laboratóriumi asszisztensként. A projekt résztvevőjeként a genetikai vizsgálatra szánt minták laboratóriumi feldolgozását fogom végezni. Korábbi mikrobiológiai kutatásokban szerzett tapasztalatommal a patogénekre irányuló vizsgálatokban is segítem a kutatócsoport munkáját.
Jakab Kristóf
Bioinformatikus
Az Archeogenomikai Intézet munkatársaként elsődleges feladatom a nyers szekvenálási adatok feldolgozása, és a kapcsolódó számítási infrastruktúra kezelése. A Programban szintén bioinformatikai oldalról segítem a kutatást: a már meglévő, és új számítási eljárások felhőalapú rendszerekre való adaptálásában veszek részt.
Ottományi Katalin
Régész, PhD
Római és népvándorláskoros régészként végeztem az egyetemen. 40 éven át dolgoztam régészként, ebből 25 évet Szentendrén töltöttem a Ferenczy múzeumban. Kutatási területem elsősorban Pest megye. Egyik témám a késő római, 4–5. századi kerámia feldolgozása, elsősorban a Dunakanyar erődítményeiben. Múzeumi munkám során, a nagyfelületű feltárásoknak köszönhetően sorba tártam fel a civil településeket, vicusokat, villákat és a hozzájuk tartozó temetőket. Mire nyugdíjba mentem sikerült is valamennyi ásatásomat közölni, a késő kelta periódustól a hun korig. Jelen projekt keretében egy Aquincum hátországában fekvő, civil település (Páty) temetőjének sírjai alapján, a bennszülött kelta lakosság és a római népesség kapcsolatára derülhet fény.
Láng Orsolya
Régész, PhD
Római provinciális régészként dolgozom az Aquincumi Múzeumban több, mint 20 éve. Elsősorban beruházás-vezérelt feltárásokat vezetek, illetve tervkutatásokat végzek az aquincumi polgárvárosban és közvetlen környezetében. Kutatási területem is a polgárvároshoz köt: római urbanisztikával, városfejlődéssel, városi közösségek identitásával, illetve városi ipari- és kereskedelmi tevékenységek kutatásával foglalkozom. A jelen projekt keretén belül az aquincumi villák antropológiai anyagához kapcsolódó régészeti kutatásokat végzem.
Major István
Környezetkutató fizikus, PhD
2008 óta vagyok a debreceni Hertelendi Környezetanalitikai Laboratórium munkatársa, 2024-től főmunkatársi pozícióban. 2011 óta foglalkozom szerves, leginkább állati és emberi eredetű maradványok szénizotópos korolásával, amihez később a stabil szén, nitrogén és oxigén izotópok vizsgálata is csatlakozott. Kutatás szinten eddig főként felső paleolitikus, bronzkori és népvándorlás kori mintákkal dolgoztam, ahol a táplálkozásra és a környezeti hőmérsékletre vonatkozó vizsgálatokba kapcsolódtam be. Ebben a projektben a vizsgált népesség általános táplálkozási szokásainak felderítését segítem a csontok stabilizotópos mérésein keresztül.
Biller Anna Zsófia
Archeozoológus
Az állatok élete, mindennapjai mindig is és minden formában közel állt hozzám, így a régészeten belül – ős- és népvándorláskoros régészként – a régészeti lelőhelyek állatmaradványainak vizsgálata lett a hivatásom, már több, mint 16 éve. Az Aquincumi Múzeum archaeozoológusaként 2009 óta számos feltárás őskori, népvándorláskori, valamint római kori állatmaradványaival volt szerencsém foglalkozni. Ezek mellett több egyéb izgalmas kutatásban is részt vehettem. Jelen projektben a római kori tevék vizsgálatához szeretnék hozzájárulni.
Madai Ágota
Paleoantropológus
2020-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézetében történelem-régészet alapszakon végeztem, majd 2022-ben ugyanezen kar régészet szakán mesterdiplomát szereztem. Már alapszakos koromban elkezdtem áthallgatni az ELTE TTK Embertani Tanszékének óráira, így alapszakos szakdolgozatom témája egy nemrégiben feltárt temető (Tiszaug–Országúti bevágás) mesterségesen torzított egyéneinek antropológiai, kulturális és társadalomtörténeti szempontú elemzése volt. Ennek az anyagnak a vizsgálatát folytattam a mesterszak alatt is, kiterjesztve a kutatást a temető teljes népességére, elvégezve a germán kori temető populációjának széleskörű biológiai rekonstrukcióját. Jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárának segédmuzeológusaként dolgozom, illetve 2022 óta doktori tanulmányokat folytatok a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékén, ahol a mycobacteriális fertőzések paleopatológiai és paleoepidemiológiai kutatásával foglalkozom három, Szeged környéki avar kori temető embertani leletanyaga kapcsán. A projekt keretében az MTM Embertani Tárában őrzött római kori lelőhelyekről származó embertani anyag vizsgálatában segítem a kutatócsoport munkáját.
Zsidi Paula
Régész, PhD
1975 óta dolgozom régészként a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumában, amelynek 1989 és 2016 között, nyugdíjba vonulásomig igazgatója is voltam. Ásatásaim elsősorban az aquincumi topográfia kutatását szolgálták. Publikációim különösen a polgárváros és a villaövezet területének feltérképezéséhez, valamint az aquincumi temetők szerkezetének és temetkezési szokásainak megismeréséhez nyújtanak új ismereteket.
Annamária Bárány
Archeozoológus
2006 óta foglalkozom a régészeti feltárásokból származó állatcsontok meghatározásával és kiértékelésével. Kutatási területem a holocén nagyemlősfauna, azon belül különösen a vad ragadozók, a kutyák és a lovak. Több mint 60 lelőhely állatcsontanyagát vizsgáltam meg, köztük lovas temetkezéseket is. A projekt keretén belül a sárisápi római kocsisírhoz tartozó fogatos lovak feldolgozását végzem.
Mező György
Fizikus
2017 óta foglalkozom felhőalapú infrastruktúrák építésével. Eleinte a csillagászati kutatásokhoz kapcsolódó számítási feladatokban nyújtottam segítséget a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont mérnökeként. Később csatlakoztam a HUN-REN CLOUD csapatához is a Wigner Adatközpontban, ahol a legkülönfélébb kutatási területeken nyújtottam támogatást felhőalapú megoldásokkal. A Lendület programban a leletek genetikai elemzéséhez kapcsolódó különféle bioinformatikai módszerek alkalmazásában nyújtok segítséget felhőalapú és szuperszámítógépes környezetben.
Merczi Mónika
Régész, antropológus
1999 decembere óta dolgozom a MNM Balassa Bálint Múzeumában, Esztergomban, mint antropológus és római koros régész. Régészként részt veszek a múzeum gyűjtőterületén végzett feltárásokon, beleltározom az ott előkerült leletanyagot, rendben tartom és felügyelem a régészeti és antropológiai gyűjteményt, segítem a hozzánk érkező kutatók munkáját. Kutatási területem középpontjában Solva, a római kori Esztergom és környező települései, azok leletei és a késő római temetkezések állnak. Antropológusként céljaim közé tartozik a római kori Kelet-Pannónia lakosságának rekonstrukciója demográfiai, morfológiai és metrikus jellemzők alapján, valamint a kóros elváltozások vizsgálata, amelyek közül leginkább a különféle sérülések és fejlődési rendellenességek érdekelnek. 2003 óta tartok antropológia előadásokat a pécsi régészhallgatók számára. A Lendület programban az Esztergomban (Bánomi-dűlő, Kossuth utca) Kelemen H. Márta által felfedezett és publikált késő római kori temetők további régészeti és antropológiai vizsgálatában veszek részt.