A budapesti Csúcshegy – Harsánylejtő területén feltárt villagazdaság és a hozzá tartozó temető folyamatban lévő vizsgálatai értékes információkkal szolgálhatnak a pannóniai római uralom végnapjaiban lezajlott demográfiai és társadalmi átalakulásról.

Az ókori Aquincum polgárvárosának szomszédságában, a városhoz közeli sík területen, illetve nagyobb részben a budai hegyek oldalában több tucat római kori villagazdaság maradványai kerültek elő az elmúlt majdnem 100 évben. Ezek egyike az ún. Csúcshegy – Harsánylejtő-i villa, amelynek a területén kisebb-nagyobb megszakításokkal 2007 óta végeznek megelőző feltárásokat az Aquincumi Múzeum munkatársai. A jelenleg folyó kutatásokról Láng Orsolya régész, a múzeum főmuzeológusa, az MTA-ELTE HTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport munkatársa számolt be a Múlt-kor magazinnak.

mult kor 70031Fotó: BTM Aquincumi Múzeum / Múlt-kor

A hegyoldalon végzett ásatások alapján a villagazdaság főépülete és gazdasági épületei egy kora császárkori falu helyén, a Kr. u. 3. század végén – 4. század elején épültek fel. Éppen ez adja a komplexum jelentőségét, ugyanis a dunai limes (határvidék) mentén a hasonló vidéki gazdaságok fénykora jellemzően a Kr. u. 2. és 3. századra esett. Ezzel szemben a harsánylejtői villa a provincia római uralmának végső időszakában is lakott maradt, így a leletanyag és a bioarcheológiai adatok vizsgálata együttesen egyedülálló forrásként szolgál a Nyugatrómai Birodalom felbomlását megelőző évtizedekben lezajlott demográfiai és társadalmi változásokkal, az idegen népelemek határvidéki integrációjával kapcsolatban.

mult kor 43465Fotó: BTM Aquincumi Múzeum / Múlt-kor

A közelmúltban kezdődött meg a kutatás legfrissebb fázisa, amelyben a Lendület Biorégészet Kutatócsoport a Csúcshegy – Harsánylejtő-i villa mellett feltárt, 13 sírból álló temető embertani anyagának antropológiai, izotópkémiai és archeogenetikai elemzését végzi el. A régészeti leletek és a temetkezési szokások arra utalnak, hogy a villát az eredeti, városi polgárságból kikerülő tulajdonosok után a Duna túlpartjáról, a Barbaricumból érkező betelepülők vehették birtokba. A szakemberek célja a DNS-vizsgálat révén felderíteni a késő római kori lakosság pontos származását és rokonsági viszonyait.

 

A Múlt-kor cikke:
Genetikai vizsgálatokkal kutatják egy késő római villagazdaság lakóinak eredetét a budapesti Csúcshegyen

 

Láng Orsolya előadása az aquincumi polgárváros villaövezetéről és a harsánylejtői villáról (2023):