A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának keretében intézetünk igazgatója, Szécsényi-Nagy Anna, Élet és halál a római civilizáció peremén: Pannonia közösségeinek komplex biorégészeti elemzése című pályázata is támogatást nyert. Így az Archeogenomikai Intézetben új kutatócsoport alakul.
Az elhunytak állati maradványokkal történő elhantolása gyakran megfigyelhető, évezredeken átívelő jelenség. Ennek különleges példái a római császárkori kocsitemetkezések, amelyek Pannonia helyi őslakos – jellemzően kelta eraviszkusz – elitjéhez köthető, fényűző temetkezési rítust képviselnek. Az utazókocsi elé befogott, azzal együtt eltemetett lovak csontjai nemcsak az állatok korára, nemére, fizikumára és a testüket ért terhelésre utaló nyomokat őriznek, hanem arról is mesélnek, hogy milyen szempontok alapján választhatták ki őket a fogatos ló szerepére.
A teve, legyen akár egy-, akár kétpúpú, Magyarország területén egzotikus állatnak számít, így meglepőek lehetnek a hazánkban olykor napvilágra kerülő régészeti korú maradványaik. Jelenlétük a Kárpát-medencében két korszakhoz, a római és a török korhoz köthető. A római kori teveleletek vizsgálatában rejlő lehetőségekről a következőben olvashatnak.
Egy átlagember számára egy ókori vagy középkori latrina – magyarul: árnyékszék vagy pöcegödör – nem más, mint egy kellemetlen szagú emlék a múltból, amit jobb messzire elkerülni. Egy régész és különösen egy biorégész számára azonban valóságos kincsesbánya lehet. Az egykori latrinák vizsgálata ugyanis messze túlmutat a klasszikus ásatási módszereken; a modern, több tudományág nézőpontját egyesítő megközelítések segítségével olyan intim részletekbe is bepillantást nyerhetünk elődeink mindennapjaival kapcsolatban, amelyeket a korabeli krónikák szinte biztosan nem örökítettek meg.
De hogyan válhat egy egyszerű gödör a múlt megértésének kulcsává? A válasz a molekuláris szinten keresendő.
Az MTA-ELTE HTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport és a Semmelweis Egyetem együttműködésének keretében egy évvel ezelőtt fotonszámláló detektoros CT-vizsgálatok kezdődtek római kori csontleleteken. 2026. február 19-én, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján Magyarországon elsőként került sor egy római kori múmia CT-vizsgálatára, a kutatócsoport által kezdeményezett, Pannónia római kori népességét vizsgáló program részeként.
6. oldal / 6