Miközben a római korból rengeteg írásos emlék maradt fenn, a Pannonia területén élő népek biológiai, orvosi, táplálkozási és más jellegzetességeiről nagyon keveset tudunk. Ezen igyekszik változtatni az a biorégészeti kutatás, ami Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus és régész vezetésével indul: az „Élet és halál a római civilizáció peremén” című Lendület-pályázat elsősorban Északkelet-Pannonia mikrorégiójára koncentrál, és fő kérdése, hogy az 1-4. század között milyen népességek éltek a területen, és mit tudhatunk meg az életükről.
A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának keretében intézetünk igazgatója, Szécsényi-Nagy Anna, Élet és halál a római civilizáció peremén: Pannonia közösségeinek komplex biorégészeti elemzése című pályázata is támogatást nyert. Így az Archeogenomikai Intézetben új kutatócsoport alakul.
A teve, legyen akár egy-, akár kétpúpú, Magyarország területén egzotikus állatnak számít, így meglepőek lehetnek a hazánkban olykor napvilágra kerülő régészeti korú maradványaik. Jelenlétük a Kárpát-medencében két korszakhoz, a római és a török korhoz köthető. A római kori teveleletek vizsgálatában rejlő lehetőségekről a következőben olvashatnak.
Egy átlagember számára egy ókori vagy középkori latrina – magyarul: árnyékszék vagy pöcegödör – nem más, mint egy kellemetlen szagú emlék a múltból, amit jobb messzire elkerülni. Egy régész és különösen egy biorégész számára azonban valóságos kincsesbánya lehet. Az egykori latrinák vizsgálata ugyanis messze túlmutat a klasszikus ásatási módszereken; a modern, több tudományág nézőpontját egyesítő megközelítések segítségével olyan intim részletekbe is bepillantást nyerhetünk elődeink mindennapjaival kapcsolatban, amelyeket a korabeli krónikák szinte biztosan nem örökítettek meg.
De hogyan válhat egy egyszerű gödör a múlt megértésének kulcsává? A válasz a molekuláris szinten keresendő.
Az MTA-ELTE HTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport és a Semmelweis Egyetem együttműködésének keretében egy évvel ezelőtt fotonszámláló detektoros CT-vizsgálatok kezdődtek római kori csontleleteken. 2026. február 19-én, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján Magyarországon elsőként került sor egy római kori múmia CT-vizsgálatára, a kutatócsoport által kezdeményezett, Pannónia római kori népességét vizsgáló program részeként.
5. oldal / 5